Egyesületünk sikeresen fellebbezte meg a győri Környezetvédelmi Felügyelőségnek az almásfüzitői vörösiszap-tározók (zagykazetták) területén, a talajvíz minőségére megállapított egyedi szennyezettségi határértékeket. A felügyelőség jogsértő határozatát a Környezetvédelmi Főfelügyelőség megsemmisítette.

A Reflex Környezetvédő Egyesület sikeresen fellebbezte meg a győri Környezetvédelmi Felügyelőségnek a dunaalmási és az almásfüzitői vörösiszap-tározók (zagykazetták) területén, a talajvíz minőségére megállapított egyedi szennyezettségi határértékeket. A jogsértő határozatot a Környezetvédelmi Főfelügyelőség megsemmisítette.

Az ügy előzménye, hogy a VII. jelű vörösiszap-lerakón jelenleg is veszélyeshulladék-kezelési tevékenységet folytató Tatai Környezetvédelmi Zrt. egyedi szennyezettségi határértékek megállapítását kérte a felügyelőségtől.

Az ügyben 2011 júliusában kiadott első döntést a hatóság a Reflex fellebbezése nyomán (elismerve annak törvénysértő voltát) visszavonta és új határozatot adott ki. Az új határozat ellen a Reflex – többek között mivel az a tolerálható arzén mennyiségét 110.000-szeresére növelte- ismét fellebbezett. A felügyelőség októberben kiadott végzésével ezt a hibát kijavította, a fellebbezés többi elemét viszont nem. Az ügy tehát másodfokra került.

A Főfelügyelőség most kiadott (7423-27/2011 számú) határozatával az elsőfokú határozatot jogszabálysértések miatt megsemmisítette és új eljárást rendelt el. Ennek egyik oka az, hogy az elsőfokú határozatban megadott egyedi határértékek enyhébbek a tényleges (mért) szennyezettségi koncentrációknál. A felügyelőség eljárása nem tisztázta továbbá azt sem, hogy a vízmintákban megjelenő szennyezőanyag-ingadozást a területen korábban lerakott vörösiszap okozza-e , vagy az Zrt. lerakón folytatott hulladékkezelési tevékenysége?

Bár a kellő műszaki védelemmel nem rendelkező dunaalmási és almásfüzítői lerakók a felszín alatti víz szempontjából érzékeny (a VII. tározó esetében fokozottan érzékeny!) területeken találhatók, a szennyezettségi határérték megállapításánál a felügyelőség figyelmen kívül hagyta a dunaalmási karsztvízbázis esetleges veszélyeztetettségét is. A közegészségügyi szakhatóságként bevont ÁNTSz felhívta a figyelmet a Duna vízminőségének védelmére¹ - különös tekintettel a folyó további szakaszain lévő sérülékeny parti szűrésű vízbázisokra.

Az egyedi határértékek ellen tiltakozva tavaly októberben Greenpeace aktivisták foglalták el a győri felügyelőség épületét². Sérelmezték, hogy a felügyelőség a környezet állapotának javítása helyett jogilag próbálja eltüntetni a szennyezést, jelentősen növelve a környezeti és egészségügyi kockázatot. Sérelmezték, hogy a felügyelőség a Tatai Környezetvédelmi Zrt-nek a vörösiszappal már szennyezett (kellően nem szigetelt) területére több mint 2 millió tonna veszélyes és nem veszélyes hulladékból kevert „komposzt” lerakását engedélyezte. Számos olyan toxikus anyag (arzén, ólom, szerves szennyezők) kerül lerakásra, melyekre közben egyedi szennyezettségi határértéket is megállapítottak. A felügyelőség a lerakott toxikus anyagokra jellemző szennyezők vizsgálatát nem írja elő.

A másodfokon hozott határozat lényegében igazolja a Greenpeace győri demonstrációjának jogosságát, hisz - mint kiderült - a határozat valóban jogsértő volt. A felügyelőség akkori (nemrég leváltott) vezetője, Németh Zoltán szerint „a Greenpeace akciója az ország tudatos lejáratása”. Az ügyben kiadott, majd visszavont, majd módosított, majd megsemmisített hatósági határozat után feltehető a kérdés: vajon ki járatott le és kit?

A Reflex Egyesület szerint a felügyelőségnek a kármentesítés módját, valamint azt kellene kivizsgálnia, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt. veszélyes hulladékkezelési tevékenysége valójában milyen újabb terhelést és veszélyt jelent a környezeti elemekre, a Dunára és a térség lakosságára? Véleményünk szerint a területen nem szabadna engedélyezni olyan szennyezőanyagokkal terhelt hulladékok további lerakását, melyekre egyedi szennyezettségi határértéket írnak elő.