A megyei napilap által indított népi kezdeményezés kapcsán Dunakilitin tartotta meg kihelyezett ülését az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága, hogy megvitassák, hogy a parlament tűzze-e napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási problémáinak megtárgyalását. Az ülésen Egyesületünk képviseletében Lajtmann József szólalt fel, és ismertette a Reflex álláspontját, valamint javaslatait. E javaslatokat tartalmazza az az ismertetőanyag, amelyet a jelenlévő képviselők részére átadtunk, és amely az alábbiakban részleteiben is olvasható.

 

Vizet a Dunába!

Néhány évtizede, a vízlépcső-építkezés előtt, a Szigetköz még a Kárpát-medence csodaszép, érintetlen tája volt. A nagy természetátalakításról, a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről, 1977-ben kötött szerződést Magyarország és Csehszlovákia. Hiába vált később nyilvánvalóvá, hogy a vízlépcsőrendszer nemcsak energiát fog termelni, hanem súlyos környezeti károk forrása is lesz, az építkezést már nem lehetett teljes mértékben megakadályozni. Az egész terv ugyan nem valósult meg (nem épült meg a nagymarosi gát, és a bősi erőmű nem jár csúcsra), azonban a Dunát 1992 októberében a csehszlovák fél eltérítette a medréből, és üzembe helyezte a bősi erőművet. A Szigetköz-Csallóköz élővilága, vízkészletei, a táj megmaradása veszélybe került.

Közemberek sokasága, köztük a civil környezetvédők, sokszor - és néha eredménnyel -, emelték föl a szavukat az építkezés ellen. A nemzetközi jog ellenes csehszlovák lépés, a Duna elterelése után, a természetet féltő embereknek új feladata van: az államok közti vita méltó befejezésének, és  - a vita idejére - a környezeti károk enyhítésének a szorgalmazása.

A Reflex Környezetvédő Egyesület az elmúlt évtizedekben részese, sokszor kezdeményezője volt mind a vízlépcsőépítés-ellenes, mind a kárenyhítést szorgalmazó mozgalmaknak. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy közérthető adatokkal és összefoglaló anyagokkal segítsük az állampolgárok tájékozódását a tanulmányok és javaslatok erdejében. Most szeretnénk felvillantani a civil környezetvédők elmúlt "Dunás" évtizedeinek néhány állásfoglalását, és előterjeszteni a Szigetköz értékeinek védelmét szorgalmazó javaslatunkat, mely a hágai eljárás lezárásáig tartó időszakra akadályozná a környezeti károk visszafordíthatatlanságának bekövetkezését.

 

Számok a Szigetköz kárairól

A Duna elterelése óta eltelt időben a pozsonyi mércénél a vízhozam átlaga 2080 m³/s, a rajkai mércénél 420 m³/s volt, ez a teljes hozam 20 százaléka. Az eltelt, majdnem 7300 nap alatt a Dunán 1310 milliárd (1,3 billió) köbméter víz folyt le, amelyből a Duna szigetközi szakaszára csak 266 milliárd köbméter jutott, mert a szlovák fél 1044 milliárd köbméter vizet terelt a bősi erőműre. Az ábra a tavalyi évvel bezárólag mutatja a vízmegosztás éves alakulását.

 

 

A vízhozam éves átlagai

[m3/s]

év

a Duna hozama

Pozsonyban

vízmegosztás

a dunacsúnyi gáton

Duna

bősi

csatorna

1993

1941

355

1586

1994

1858

208

1650

1995

2268

272

1996

1996

2015

396

1619

1997

2031

430

1601

1998

1903

417

1486

1999

2362

431

1931

2000

2333

451

1882

2001

2287

497

1790

2002

2717

638

2079

2003

1658

377

1281

2004

1873

399

1474

2005

2118

425

1693

2006

2243

509

1734

2007

1936

416

1520

2008

1885

396

1489

2009

2196

473

1723

2010

2074

462

1612

2011

1650

402

1248

 

Az idei évben sincs változás, sőt januárban előfordult, hogy 360 m3/s hozammal kevesebb vizet adtak át, mint amit a magyar-szlovák megállapodás előír. Az év három napján (június 14., szeptember 4-5.) volt 1000 m3/s-nél nagyobb  hozam (~1300 m3/s).

 

Nagyvizes elöntés a Szigetközben idén egyetlen napig sem volt, rontva ezzel az elterelés óta tartó időszak riasztó statisztikáját. 1992 októbere óta összesen 39 nagyvizes nap volt. Ha nem terelték volna el a Dunát, 832 napon lett volna nagyvizes elöntés; azaz évente átlagosan 40 napon át jótékonyan öntözte volna az ártéri ligeteket a folyam. 1992 óta előfordult, hogy öt éven keresztül egyetlen napig se láttak Duna-vizet a hullámtéri erdők.

 

A nagyvizes napok táblázata

1997

július 10.

2001

március 28.,

 

szeptember 19., 20.

2002

március 23., 24., 25., 26.,

 

augusztus 14., 15., 16., 17., 18., 19.

2006

március 31., április 5.,

 

augusztus 9.

2007

szeptember 7., 8., 9., 10.

2008

augusztus 17., 18.

2009

június 26., 27., 28., július 1.

2010

június 5., 6., 7.

 

szeptember 2., 3.,4.

2011

január 16.

 

 

A Reflex javaslatai a károk enyhítésre

A Duna elterelése után a kormányok a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordultak, és elkezdődött a tervezés a szigetközi természeti értékek - legalább átmeneti - védelmére. A korabeli anyagok közül kiemelkedik az a nemzetközi szakértő-csoport (WG) által készített javaslat (Commission of the European Communities, Republic of Hungary, Slovak Republic, Working Group of Monitoring and Water Management Experts for the Gabcikovo System of Locks (WG): Report on Temporary Water Management Regime, Bratislava, December 1, 1993), mely a hágai eljárás keretében, az EU Bizottságának felkérésére készült.

A magyar kormány határozatban fogadta el a javaslatot; az ideiglenes vízpótlásról 1995-ben kötött kormányközi egyezmény is e javaslaton alapult. A javaslat főbb elemei közül több megvalósult. A műszaki intézkedések két dunai fenékküszöböt irányoztak elő, az egyik megépült (1995); a vízkormányzásra vonatkozó javaslatból megvalósult a Mosoni-Dunára és az ágrendszerek vízellátására vonatkozó rész, sajnos, a Dunára vonatkozó nem.  A javaslat alapján a két ország szakértői közösen monitorozzák a vízpótlással érintett területeken a hidrológiai, hidrogeológiai, pedológiai folyamatokat és az élővilág változását.

Javaslataink

1. Kérjük, gyorsítsák föl a hágai ítélet végrehajtásáról folytatott tárgyalásokat, és mielőbb kössék meg legalább a Duna vízmegosztására vonatkozó egyezményt.

2. Az egyezmény megkötéséig tartó időszakra állapodjanak meg a WG javaslatok még nem megvalósított intézkedéseinek végrehajtásáról, mindenekelőtt az ökológiai minimumot jelentő dunai vízhozamról.

A javaslat készítése óta eltelt időben az ágrendszerekben a Duna mindkét oldalán jelentős változások voltak. Új bukók, zárások, zsilipek épültek, másokat pedig elbontottak. Ezért a korabeli műszaki intézkedéseket felülvizsgálva, igazítani kell őket az ágrendszer jelen állapotához.

Javaslatunk várható előnyei:

- a Szap fölötti visszaduzzasztás mértéke csökken;

- a Duna-part menti sáv talajvízszintje megemelkedik;

- az ártéri erdők és élőviláguk kondícióit a talajvízszint emelkedése és a tartós nagyvízi elöntés javítani fogja;

- a térség minden vízfolyása szabályozott, ezért újabb jelentős műszaki beavatkozás – tehát újabb nagy költség – nélkül megvalósítható.

 

 

Civil állásfoglalások a múltban és most

 

A Dunáért 1998. évi február hó 28-án a Parlament előtt tüntetők KIÁLTVÁNYA

 

A Magyar Köztársaság Országgyűléséhez!

 

A sokszor kinyilvánított közakarat, az Országgyűlés határozatai és a hágai Nemzetközi Bíróság ítélete ellenére Horn Gyula és kormánya most mégis meg akarja valósítani a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert. Ha sikerül, végveszélybe kerül a Duna kétszáz kilométeres szakasza, végveszélybe kerülnek a Duna mentén élők létfeltételei, az ivóvízkészletek, a csodálatos szépségű táj, a Dunakanyar és Esztergom történelmi emlékei. Ha az ország érdekeivel ellentétes megállapodás köttetik, örökre elvész a lehetőség, hogy Magyarország és Szlovákia egyetértésben rendezze évtizedes vitáját, és enyhíthetők legyenek a bősi vízlépcső működésével mindkét országban okozott hatalmas károk.

 

1. A hágai ítélet elfogadható alapot teremtett Magyarország érdekeinek a képviseletére. Követeljük a magyar kormánytól, használja ki a lehetőséget a Duna megmentésére!

2. Ami nem épült meg, azt nem kell megépíteni. A magyar polgárok nem akarnak több gátat a Dunán, sem Nagymarosnál, sem Pilismarótnál, sem Dunakilitinél, sem másutt!

3. Tiltakozunk az ellen, hogy a kormány felelőtlen döntéseivel sok száz milliárd forintot pazaroljon el a megélhetési gondokkal küszködő milliók rovására!

4. Követeljük, hogy - a bíróság ajánlásának megfelelően - pártatlan harmadik fél bevonásával készüljenek nemzetközi előírásoknak megfelelő független környezeti hatástanulmányok és gazdasági értékelések!

5. Tározók helyett folyót akarunk! Vizet a Dunába! Követeljük, hogy a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő vízmennyiség folyjon a Dunában és mellékágaiban!

6. Követeljük a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulás jogának fenntartását!

7. Követeljük, hogy a kormány a választások előtt ne kössön semmilyen megállapodást! Követeljük az ország érdekeit semmibe vevő kormánytisztviselők leváltását!

8. Követeljük a Duna-ügyben az alkotmányosság helyreállítását!

9. Követeljük a teljes nyilvánosságot! Követeljük a polgárok részvételi jogának visszaállítását a létfeltételeiket meghatározó döntésekben!

 

Minden alkotmányos eszközt felhasználunk a Duna megmentésére!

 

Kelt Budapesten, 1998. február 28-án

*

 

Nyílt levél Dr. Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének

 

A hágai eljárás lezárását jelentő, új, magyar-szlovák államközi szerződés kötése az államok feladata. A természeti értékeket féltő közember a Duna érdekében mást nem tehet, mint emlékeztet a probléma megoldatlanságára, és kéri, hogy a most felgyorsult tárgyalásokat gyorsan és eredménnyel zárják le.

 

Az eredményt számunkra - a hágai ítélettel és az EU normákkal összhangban - a Duna vizének környezeti szempontokat kielégítő megosztása jelenti majd, mert a Szigetköz kárainak mérséklése nem lehetséges a Duna vízmennyiségének jelentős növelése nélkül.

 

Az idő nagyon múlik. A jelen levelet jegyző civil környezetvédők kérik, hogy mielőbb szülessen meg a magyar-szlovák megállapodás a Duna ügyében a jövő nemzedék előtt is vállalható új szerződésről. Váljon mielőbb történelmi múlttá a bős-nagymarosi ügy, és a Duna hömpölyögjön ismét határfolyóhoz illő méltósággal a szigetközi szakaszon.

 

Kelt Kecskeméten, a Környezet- és Természetvédő Szervezetek XVII. Országos Találkozóján, 2007. március 18-án

*

 

Vizet a Dunába!

 

Magyarország jogos követelését 1998 februárjában kiáltványba foglaltuk. A kiáltványt a Parlament elé gyűlt 73 ezer állampolgár (hivatalos, rendőrségi adat) adta át az ország elnökének.

 

Most, 14 év elteltével, ugyanezt a követelést terjeszti ugyancsak több tízezer állampolgár az Országgyűlés elé. A Reflex Környezetvédő Egyesület - csakúgy mint 14 éve - lelkes támogatója a "Vizet a Dunába!" követelésének.

 

Most sokkal több reménnyel várjuk, hogy végre több víz lesz a Dunában. Míg hajdan az akkori kormány ellen tüntettünk a Dunáért, a mostani kormány velünk van. Mint januári strasbourgi konferenciáján Orbán Viktor kormányfő nyilatkozta: "Bármilyen zsilip vagy gát kérdésében a környezetvédőkkel pendülök egy húron."

 

Hogyan lesz több víz a Dunában? Csak egyetlen megoldás van: a szlovák fél több vizet enged a mederbe a dunacsúnyi gáton. Ennek nemcsak a műszaki lehetősége adott, hanem bírósági ítélet is kötelezi őket. A hágai Nemzetközi Bíróság már 15 éve úgy ítélt, hogy a Duna elterelése jogellenes cselekmény volt, Magyarországnak és Szlovákiának az ökológiai követelményeket kielégítő dunai vízmegosztásról kell szerződést kötnie.

 

A szerződéshez tárgyalásokon át vezet az út. Következetesen képviselt magyar álláspont esetén van csak esélyünk igazságos vízmegosztásra. Még egyszer nem lehet titokban átadott, újabb gátakat ígérő tervekkel rontani a pozícióinkat, mint eddig oly sokszor történt, a legutóbb 2010 kora tavaszán.

 

És ha végre az ökológiai követelményeket kielégítő mennyiségű víz érkezik a magyar-szlovák Duna-szakaszba, akkor megnyílik a lehetőség a sokat szenvedett szigetközi élővilág rehabilitációjára.

 

A népi kezdeményezést aláírókkal együtt kérjük az Országgyűlést, hogy segítse sikerre a gyors magyar-szlovák megegyezést a Duna igazságos vízmegosztásáról.

 

Reflex Környezetvédő Egyesület, 2012. július 13.

 

Ajánlott linkek:

1. A Szigetköz környezeti állapotáról:

http://www.bosnagymaros.hu/dokumentumok/termeszeti-taj/263

 

2. Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány: A Duna szigetközi szakaszának rehabilitációja:

http://www.bosnagymaros.hu/feltoltott/PFS_final_Hung_revised.pdf

Szólj hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Reflex-ház beosztása

EFOP - program

TOP - program

KEHOP - program

Papírkalkulátor

 

 

Megelőzési kisokos

 


 

Ökoiskola

Okosuli

Zöld óvoda

Zöld ovi

Ökológiai lábnyom számítás

Ökológiai lábnyom számítás