Sok-sok önkéntes szakértői segítséggel elkészült a Reflex újabb szakmai anyaga a Püspökerdő irtásával tervezett kajak-kenu pálya rendezési tervmódosításához. Úgy tűnik a háttérben a városháza asztalai mögül már indítanák az erdőbe a buldózereket... De nem hagyjuk! Egyelőre szakmai érvekkel igyekszünk a Püspökerdőt védeni, de ha kell nem habozunk a nyár végén az utcára vinni az erdővédők csapatát, sőt ha kell, akár a fához is kötözzük magunkat! Szerencsére nem vagyunk egyedül, egyre többen támogattok bennünket, hogy megakadályozzuk a város ámokfutásban tervezett erdőirtását!

 

Győr MJV Polgármesteri Hivatal
Településfejlesztési Főosztály
Főépítészi Csoport

Győr
Városház tér 1.

Tisztelt Cím!

Az SZTM 2014-052 számon Győr-Püspökerdőben tervezett kajak-kenu pálya rendezési tervmódosítási eljárás véleményezési szakaszában megküldött tervdokumentációval kapcsolatosan az alábbi - kifogást emelő - megállapításokat tesszük:

A tervezett módosítási szándékot koncepcionálisan átgondolatlannak és szakmailag elfogadhatatlannak tartjuk.

Konkrétan:

Az, hogy a Püspökerdő - mint a város egyetlen jelentős, egybefüggő zöldterülete - természet­védelmi-, levegőminőség-védelmi- és klímavédelmi okokból védendő érték, Győr város fontos stratégiai dokumentumaiban hangsúlyosan jelenik meg.
A népnyelvben és szakmai dokumentumokban is „Győr tüdejének" nevezett, élő holtágakkal határolt Püspökerdő klímavédelmi jelentősége vitathatatlan, hiszen az erdő uralkodó szélirányba lévő lombfelülete biztosítja a város friss levegővel való ellátását.
A családok hagyományos kirándulóhelye, a környezeti nevelés fontos helyszíne, kedvelt horgászvizek határolják.

Ennek igazolására az előzetes eljárásban írt állásfoglalásunkban részletesen idéztük Győr Települési Környezetvédelmi Programjában, Környezet-egészségügyi Akcióprogram­jában, Győr Fenntarthatósági Programjában (Local Agenda 21 Győr) Püspökerdővel kapcsolatos célokat, feladatokat - továbbá Győr területfejlesztési koncepciójában és a 2014-ben elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégiájában foglalt fejlesztési elvárásokat.

A részünkre most megküldött REGIOPLAN-féle véleményezési anyag csupán ez utóbbi két dokumentumot említi (3.2. pont). Azt is csak utalásszerűen - holott Győr város lakossági véleményezéssel készült, közgyűlés által elfogadott közép- és hosszú távú szakmai programjairól, koncepcióiról van szó. Ezeket a dokumentumokat a döntéshozó önkormányzat nem hagyhatja figyelmen kívül!

A Püspökerdei beruházással megítélésünk szerint értelmetlenné válik az önkormányzat –általunk is támogatott - „Zöld Olimpia" szlogennel reklámozott kezdeményezése is. Ennek meghirdetett célja, hogy az EYOF-hoz kapcsolódó „fejlesztések és a későbbi üzemeltetés minél kevesebb károsanyag-kibocsátással, környezettudatosan valósul majd meg". (Borkai Zsolt.) Ehhez képest finanszírozási okokra hivatkozással nekiesnek „Győr tüdejének", hogy több mint 30 hektár erdő kiirtásával alakítsák ki a „Zöld Olimpia" kajak-kenu pályáját.
Az erdőirtással értelmét veszti az a kinyilatkoztatás is, amellyel Győr önkormányzata csatlakozott Áder János köztársasági elnök klímavédelmi kezdeményezéséhez.

Véleményünk továbbra is az, hogy egy átgondolatlan és indokolatlan fejlesztést fogalmaztak meg a szabályozási-terv módosítási folyamatában. Amikor - a hírek szerint nem kis sportdiplomáciai erőfeszítésekkel - kijártuk, hogy a kajak-kenu is kerüljön fel az EYOF programjába, úgy tűnt átgondolt koncepcióról van szó (megvalósításához megvan a megfelelő helyszín és anyagi fedezet). De inkább kapkodás kezdődött, ötletszerű helyszínkeresés, az idővel való versenyfutás, ahol a nagy sietségben úgy tűnik, a környezeti szempontok szinte semmit nem számítanak.

A REGIPOLAN által megküldött véleményezési dokumentációval kapcsolatos szakmai aggályok:

Az erdőhatóság jogszabályi hivatkozása alapján felmerül, hogy jelen esetben valóban a közérdekkel összhangban van-e a tervezett módosítási szándék. Mennyiben jelenthet közérdeket a jelenlegi erdőterület, élőhely és funkció felszámolása?

Az állami főépítész előzetes véleményéből következne, hogy jelen esetben "az egyes tervek és programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005 (I.11.) Korm. rendelet" szerinti eljárást is le kell (kellett volna) folytatni, de a TRT módosítást megalapozó hozadékairól nem találhatók visszacsatolások.

A dokumentáció szerint az érintett területekre, (mint Országos Ökológiai Hálózat magterületre) területrendezési hatósági eljárást kell lefolytatni, melynek – logikusan- még a rendezési tervmódosítás előtt meg kell történnie. Kérdés: folyik-e ilyen eljárás, és ha igen, hol és milyen szakhatósági és társadalmi részvétellel?!

A véleményezési dokumentumban a módosítással érintett terület határait (15., 35., 46. ill. 50. oldal) különféle módon ábrázolják. Van, ahol a határ a Mosoni Duna holtág folyásirány szerinti jobb partjáig sem ér el...

A településrendezési terv módosításának célja sem egyértelmű. Más a 1.3. pontban és más a 38. oldalon. Az egyébként nem elfogadható cél, hogy (ilyen áron) olyan létesítmény jöjjön létre, amilyen eleddig még nincs Győrben (1.3. pont).
Tucatnyi ennél fontosabb létesítményre lenne szükség, ami Győrben még nem található.

A holtág partján újonnan kialakítandó nagyobb sziget a 31. oldalon 8,5 ha, míg a 35. oldalon már 9,5 ha. területű.

Az új besorolási kategóriák igen, de azokon belül a kialakítható teleknagyság nincs nevesítve. Csak az, hogy azokon a 04732 övezetben max. 150 m2-es épület helyezhető el - de hogy valójában hány telek kerül kialakításra, az nem derül ki.

Úgy tetszik, hogy maga a tervező REGIOPLAN sem ismeri a kialakítandó pálya méreteit. Az 1300 hosszúságot megadja, de sehol nem jelenik meg a pálya szélessége, illetve mélysége. Holott a környezeti hatásoknál ennek jelentősége van.

Nincs számszerűsítve a meder kialakítása során „jelentős mennyiségű kitermelt anyag" mibenléte, mennyisége - és hogy a „jelentős mértékűnek jelzett" feltöltés hol, mekkora szintemelkedést jelent majd (36. oldal).

A holtág mellett feltöltéssel kialakított nagyobb „szigetet" a terv turisztikai erdő besorolásban hagyja ugyan, de arra 50%-os faborítottságot irányoz elő. Ami viszont kevés, és - figyelembe véve a meglévő erdő kiirtását, a terület feltöltését, lényegében a jelenlegi terület funkciójának elvesztését jelenti.
És vajh mitől lesz majd ez a sziget „intenzív parkerdő"? (54. oldal) – a szánkózástól aligha. Az ide hordott mesterséges szánkózó-domb mibenléte, rendeltetése kétséges (inkább anyagdepónia, hiszen az elmúlt két évben kb. öt téli nap volt, amikor szánkózni lehetett).

Püspökerdő módosítással érintett terület az OTrTv szerint Országos Ökológiai Hálózat magterületi övezetének része. Ilyen besorolást a tv. szerint azok a területek kapnak, „amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi fajnak adnak otthon". A brutális beavatkozás (30 hektár erdő kiirtása, a terület csator­nával való átvágása, a partok részbeni kibetonozása) legalább 35 védett és fokozottan védett növény- és állatfaj életterét veszélyezteti – ezzel a magterületnek szánt törvényi funkciót (besorolást) alapvetően ellehetetleníti. Ami a 17.§ (2) bekezdésébe ütközne.

A hatályos rendezési terv és az MTrT közötti jelentős eltérés oka nem egyértelmű, miként a dokumentum 25. oldalán ajánlott megoldás sem. Erdőgazdálkodási térségben az Országos Területrendezési Terv 6.§ /2/ bekezdése egyértelműen írja elő a min. 85%-os erdőterületi arány biztosítását.

Nincs nyoma annak, hogy az önkormányzat valóban előre kidolgozott terület-felhasználási alternatívák ismeretében döntött volna a jelenlegi fejlesztési terület mellett (34. oldal). Milyen döntés-előkészítési anyagról van szó, ki dolgozta ki és milyen alternatívákkal?

Valójában nincsenek pontosítva a fejlesztési területen elhelyezhető létesítmények helye, mérete, funkciója, darabszáma. A torony, a gondnoki épület, a klubház nevesí­tett ugyan, de lehetőség lesz több elhelyezésére is. Az alkalmazott jelzők („legkisebb mértékű beépítés", „minimális számú és területű") teljes bizonytalanságot hagynak.

A beruházás hatásterülete közvetlenül érinti a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által egyedi tájértékként besorolt szomszédos Mosoni-Duna holtágat is. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (2) bekezdése értelmében „A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természet közeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról."
Nyilvánvaló, hogy a pálya építésével kapcsolatos munkák okozta hatások, a pálya és a kiszolgáló létesítmények üzemeltetésének módja, illetve a versenyek rendezéséhez kapcsolódó környezeti terhelések miatt a Mosoni-Duna holtág érintett szakasza a jövőben elvesztené a rá jellemző azon egyedi természeti értékeit, rendszereit, amelyek alapján egyedi tájértékkel bíró területnek minősült.
Míg a 36. oldal értékelése a beavatkozás hatásaként az „értékes tájképi érték megszüntetését" említi – a tájvédelmet tárgyaló rész „csekély mértékű beavatkozást" jelez és alibi jellegű intézkedéseket irányoz elő (57. oldal).. Véleményünk szerint ez aligha egyeztethető össze az Európai Táj Egyezmény elvárásaival (2007. évi CXI. tv.).

A dokumentum nem vizsgálja, hogy gyakorlatban milyen ökológiai hatással bír az erdőcsík kivágásával létrejött „hosszanti szélcsatorna". Megjegyezzük: az erdőirtással kialakítani tervezett pálya pontosan az uralkodó szélirányba esik. Márpedig a gyakran erős észak-nyugati szél megnehezítheti adott esetben akár el is lehetetlenítheti a versenyek megrendezését.

Az erdőmegváltást (járadék megfizetését) feltehetően a szombathelyi erdészeti hatóság fogja előírni. Kérdés, hogy a megfizetett megváltási ár mire lesz elegendő – figyelemmel arra is, hogy csereerdősítésre Győrben jelenleg nincs is megfelelő terület.

Szakmailag tévesen hivatkoznak a vízfelületek „jelentős oxigéntermelésére" (nincs is neki) - és hogy a tüdő-funkció sértetlen marad. Ennek bizonyítására elegendő lenne egy olyan ökológiai mérleg, amely egyik oldalon a jelenlegi (kivágandó) területen lévő lombfelület éves CO2-megkötő képességét illetve oxigéntermelését adná meg – a másikon hogy mire képes a helyette kialakított „vízfelület"?

A tervezett beruházás veszélyezteti a térségi jó minőségű ivóvízkincset és az ivóvízbázist. A 2000-ben elfogadott Európai Unió Víz Keretirányelvének fő előírása a felszíni és felszínalatti vizek jó állapotának megőrzése, illetve szükség esetén javítása. Győr várost és több környező települést a Pannon Víz Zrt. látja el a Püspökerdő tőszomszédságában lévő győrújfalui ivóvízbázis kútjaiból. Az itt kitermelt víz a kontinens egyik legjobb minőségű vízkincse, melyet a felszíni szennyeződésektől, így elsősorban a tájsebeket képező, felső szűrőrétegek eltávolításától, a felszínalatti vízzel való közvetlen kapcsolattól óvni kell. Véleményünk szerint a tervezett beruházás a meglévő jó állapot megőrzésével, azaz a VKI előírásával szembemegy.

A külső közlekedési kapcsolatokhoz bemutatott variációk valójában egy megoldást szorgalmaznak, a rendezvények idejére vonatkozó járműtárolási (parkolási) megoldási javaslat pedig előre konzerválja a konfliktus helyzeteket.

A véleményezési dokumentáció több esetben nem jut túl a probléma felvetésén. „A területfejlesztés megvalósítása során erre figyelemmel kell lenni" – mondja több helyen, pl. az élőhely pusztításokra, illetve terület esetleges bomba veszélyez­tetettségére. A tanulmányból nem derül ki, hogy a beruházás (amely jelentős nagyságú új nyíltvízi felületet nyit) hogyan érinti majd a hidrogeológiai védőidomokat? Valójában milyen környezeti hatások várhatók és azokat hogyan kívánják kezelni? Persze mondhatja a REGIOPLAN, hogy ezek a kérdések majd a szakhatósági eljárásokban eldőlnek. De ha a tervezési feladat a kajak-kenu pálya Püspökerdőn való megvalósításának véleményezése - akkor feltehetően bír annyi szakértelemmel, hogy ezen várható problémákat és megoldásokat is bemutassa.

Hangsúlyozzuk, hogy álláspontunk nem a tervezett EYOF megvalósítása ellen irányul. Tudjuk, hogy a kajak-kenu sportágban (miként evezésben is) Győr város valóban jelentős hagyományokat és eredményeket tud felmutatni. Ami a céltudatos nevelő munkán túl nagyban köszönhető Győr város meglévő adottságainak is. A „folyók városa" a meglévő vízfelületein nevelt ki maratoni és rövidebb távon is világbajnokokat és bonyolít(ott) jelentős versenyeket.
Ez a lehetőség a jövőben is adott. Nem értünk egyet azzal, hogy emiatt, ilyen áron külön versenypályát kellene a Fesztivál alkalmából kiépíteni, holott a versenyeket pl. Tatán, vagy a Velencei tavon található pályán is meg lehetne rendezni. Olcsóbb lenne, és nem sértené az EYOF jelentőségét és az olimpiai mozgalom szellemiségét sem.

A Fesztivál két hét alatt lezajlik - Győr lakói azonban a nagyrendezvény után is itt maradnak. És a mindenkori városvezetéstől felelős gondolkodást várnak el, többek között azt, hogy garan­tálják az egészséges környezethez való alkotmányos joguk érvényesülését, és biztosítsák az ehhez szükséges városi, városkörnyéki zöldterületeket. Véleményünk szerint a hirtelen ötlettel a Püspökerdőbe beerőszakolni tervezett kajak-kenu pálya súlyosan csonkolná a „város tüde­jét", legalább 35 védett és fokozottan védett növény- és állatfaj életterét veszélyeztetné és ezzel helyrehozhatatlan természetvédelmi-tájképvédelmi károkat és egészségvédelmi problé­má­kat okozna.

A módosítási/beruházási szándékkal a fentiek miatt nem értünk egyet.

Jelezzük, hogy az eljárás további folyamatában is részt kívánunk venni.

Győr, 2015. július 30.

Horváth Ferenc elnök
--

Mellékletek:
FájlFájlméret
Fájl letöltése (sztm_2014_052_reflex_velemeny.pdf)Reflex véleményezés Püspökerdő1275 kB

Szólj hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Reflex-ház beosztása

EFOP - program

TOP - program

KEHOP - program

Papírkalkulátor

 

 

Megelőzési kisokos

 


 

Ökoiskola

Okosuli

Zöld óvoda

Zöld ovi

Ökológiai lábnyom számítás

Ökológiai lábnyom számítás