Az őszi munkák beindulásával jogsegély-szolgálatunkhoz számos kérdés, panasz érkezett a kerti hulladékok nyílt téri égetésével kapcsolatban. A nehezen követhető jogi környezet miatt várhatóan így lesz ez majd tavasszal is. Segítségül előbb röviden összefoglaljuk az ezzel kapcsolatos lakossági tudnivalókat, majd ismertetjük a témában bonyolított önkormányzati felmérésünk eredményét.

 

A jogi helyzet:

A kerti hulladékok és avar égetésének szabályozását a környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII.) eredetileg az önkormányzatok hatáskörébe utalta. Ezt azonban az országgyűlés 2020 nyarán elfogadott törvénymódosítása 2021. január elsejével megváltoztatta és központi jogszabállyal országosan általánossá tette az égetési tilalmat. Az új szabályozás célja a levegő minőségének javítása, a lakosság egészségének védelme (de ennek háttere az is, hogy a levegő rossz minősége miatt uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen).

Ez a törvénymódosítás azonban a koronavírus járvány miatt mégsem lépett hatályba. A 2020. decemberében kihirdetett új rendelkezések szerint járvány veszélyhelyzet idején, annak lejártáig mégis a települési önkormányzatok hatáskörében marad kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok megállapítása. Amíg tehát a veszélyhelyzet fennáll (jelen állapotok szerint 2022. május 31-ig), továbbra is a helyi önkormányzatokra van bízva, hogy engedélyezik-e az avar- és zöldhulladék-égetést, és ha igen, milyen feltételekkel.

Az önkormányzatok tehát hatályban hagyták saját szabályozásaikat. Ezek tartalmát vizsgáltuk felmérésünkben – eredményét a cikk végi keretes részben közöljük).

Főszabály:: a helyi rendelkezések eltérő volta miatt égetési szándék előtt mindenki tájékozódjon az önkormányzatnál (a jegyzőnél).

Környezet- és egészségvédelmi helyzet

Tudott dolog, hogy már egy átlagos „kupacnyi” kerti tűz is, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, jelentős légszennyezést okoz. A sűrű füsttel különösen veszélyes komponensek kerülnek a levegőbe (és a tüdőkbe) akkor, ha alacsony a tűz hőmérséklete,- így ugyanis a hulladék nem, vagy csak félig ég el.g. Ilyenkor a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik. De a szénmonoxidon kívül megjelenhetnek a rákkeltő szénhidrogének, a nitrogén-oxidok, továbbá a sztirén, a fenol stb.

Ami a legendás PM10-et illeti,- abból 100 kg kerti hulladék elégetésekor annyi keletkezik, amennyi akár 90 millió köbméter levegőt (!) képes egészségügyi határérték felett elszennyezni.

A komposztálás mindenek előtt

Ami a sorrendet illeti:

A legjobb megoldás az lenne, ha kerti zöldhulladékát mindenki komposztálná és a komposztot (a benne lévő tápanyagokat) a saját kertjében hasznosítaná. Annyi helyen, ahol el lehet égetni egy kupac avart, ott komposztálót is működtethetünk. Kétségtelen, hogy a komposztálás egy lassabb folyamat és több odafigyelést, némi munkát is igényel. De nagy előnye a biológiai körforgás biztosítása: nem vonjuk ki a tápanyagot a környezetből és a kész komposzttal biztosítjuk a talajerő-utánpótlást. Az erre érzékeny önkormányzatok (pl. komposztkeretekkel, kikölcsönözhető ágaprítókkal) ezért támogatják a lakossági komposztálást., vagy működtetnek saját közösségi komposztálókat.

Akinél esetleg nem adottak a komposztálási feltételek, illetve több szerves hulladék keletkezik, mint amit saját maga kezelni tudna, az vegye igénybe a hulladékkezelő cég zöldhulladék elszállító (zsákos, illetve konténeres) különszolgáltatását.

A szerves anyagok elégetése (mint végső megoldás) több problémával is terhelt. Legismertebb az említett légszennyezés: az, hogy égetéskor egészséget súlyosan veszélyeztető anyagok kerülhetnek a levegőbe,- miközben  rengeteg értékes tápanyag semmisül meg. Olyan, amit komposztálhatóvá vagy másként (mint mulcs, vagy gyeptrágya) hasznosítható lett volna. Az égetés után visszamaradó hamu ugyanakkor csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra, sőt, nagyobb mennyiségben inkább rombolja a talaj humuszkészletét

A fentiek miatt az égetés csak kivételesen, végső esetben jöhet szóba -  akkor is csak akkor, ha betartjuk a (helyi) jogszabályban foglaltakat és biztosítjuk az alábbi feltételeket:

  • ha az égetésre váró kerti hulladék nem nedves és nem tartalmaz idegen anyagokat
  • ha nincs szél
  • ha biztosítottak a tökéletesen égés feltételei
  • ha végig ott vagyunk a tűz mellett oltásra felkészülve

 Az önkormányzati felmérés

 A projekt keretében 30 Győr-Moson-Sopron megyei település önkormányzatát kerestük meg – kérve a kerti hulladék égetésével kapcsolatos helyi szabályozás megküldését (ebből 23 válaszolt).

A helyi szabályozásoknak kb. sajnos csak a fele említi a komposztálást – de ebből csak kettő teszi kötelező prioritássá. Emellett hét önkormányzat ajánlja a lakosság figyelmébe a hulladékszolgáltató cég zsákos különgyűjtését. 

Az égetés teljes tiltásával sajnos sehol nem találkoztunk, a megengedő szabályozás azonban nagy változatosságot mutat. Van  önkormányzat, ahol csak bizonyos (őszi és tavaszi) hónapokban, azon belül a hét meghatározott napjain szabad égetni, de az engedélyezett napon általában konkrétan meghatározzák hogy mely időszakban (általában hétköznap reggel vagy este pár órán át). Változóak az esetenként megjelenő védőtávolságok is: van, ahol azt a szomszéd kerítésétől, van ahol bizonyosa intézményektől (iskolák, templomok) számítják..

 

A tűzvédelmi előírások ugyan általánosak (pl. szélcsend, oltóvíz) – de sajnos csak három rendelet nevesíti a nedves hulladék égetésnek tilalmát.

Az ellenőrzésről nem sok szó esik – a jogsértő módon égetők közigazgatási bírság kiszabásával (egy önkormányzatnál szabálysértési eljárásra (?) – számíthatnak.

 

Összeállította az Ökológiai Stúdió Alapítvány jogsegélyszolgálata

A projektet támogatja az  AM PTKF/403/2021

Szólj hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Reflex-ház beosztása

EFOP - program

TOP - program

KEHOP - program

Papírkalkulátor

 

 

Megelőzési kisokos

 


 

Ökoiskola

Okosuli

Zöld óvoda

Zöld ovi

Ökológiai lábnyom számítás

Ökológiai lábnyom számítás