A régi népdal is igazolja, hogy ha az Alpokban esik az eső, akkor bizony rövidesen a Rába vize sárgás lesz, a partja meg sáros. Az évezredek óta működő természeti vízrendszer velejárója, hogy a lebegtetett hordalékot (iszapot) a folyó alsó, kisalföldi szakaszán leteszi. Ez a természetes anyag hasznos eleme a parti élővilágnak. De nem az a kővel, betonnal sivárrá tett folyószakaszoknak, így a győrinek sem.

Ahogy arról korábban írtunk (http://reflexegyesulet.hu/index.php/636-hat-milliardos-szepseg) egy nagyprojekt által a Rába és a Mosoni-Duna győri belterületi szakaszain a parti zöldfelület (fák, bokrok, gyep) eltűnt, és lett helyette burkolt részű, padka, parti sáv. A lehangoló, élettelen miliőben már a folyót sem lehet természetesnek érezni.

Egy-egy árhullám esetén van némi változás - iszapos lesz a kiépített parti sétány. Kisebb, a középvíznél alig nagyobb vízállásnál és vízhozamnál - pár nap alatt - a képeken látható arasznyi „iszappakolást" kap a Rába és a Mosoni-Duna mindkét partja. Lehet takarítani. Idén már többedszer.

A „látvány” alapján felvetődik a kérdés: a több száz éve békén hagyott városi Rába szakasz, mely jelenleg a folyó természetes lefolyása miatt mindig tisztítja medrét, hogy fog feliszaposodni, ha elkészül a Mosoni-Duna torkolati duzzasztója? A 19 milliárd 300 millió forintos - még tervek nélküli (!) - giga beruházás által, a lelassított folyó árhullámaival érkező, s kiülepedő hordalékkal mi lesz? Ami garantálható az az, hogy évente több alkalommal érkező árvízi iszap vastagsága szó szerint mindig egy-egy arasszal nőni fog.

Régi igaz mondás: A folyók had folyjanak szabadon és tisztán!