Az akkreditált Ökoiskola koordinátori képzés időpontjának 2016. február 29. és március 2. közötti három napot jelöltük ki. A képzés helyszínéül a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának központi épületét választottuk. Az időpontválasztás úgy tűnik szerencsésebb volt, mint a nyári képzések idején, hiszen jóval nagyobb volt az érdeklődés a képzés iránt, mint az elmúlt évben. A képzésre előzetesen 27 iskolából közel 40 fő jelentkezett, ám később különféle indokok miatt többen lemondták a részvételt. Így végül 21 iskola 21 pedagógusa vett részt a képzésen.

Az akkreditációs anyagban megadott tematikát követve dolgoztuk ki a képzés programját napi lebontásban. Ezek szerint a 30 órás képzést a három napra egyenletes osztottuk el, minden napon 10 órás programot terveztünk a 8 órától 17 óráig tartó időszakban.

A képzés az Ökobingó játékkal kezdődött, mely azt célozta, hogy a résztvevők jobban megismerhessék egymást. A folytatásban a képzésről tartottunk rövid technikai és tartalmi összegzést, majd következett a résztvevők saját intézményeinek környezeti nevelési tevékenységének rövid bemutatása. A nyári képzéshez hasonlóan a résztvevők ezúttal is sokkal több időt szántak volna egymás munkájának megismerésére.

A program folytatásában a fenntarthatóság pedagógiájáról, illetve a legújabb eredmények és módszerek bemutatásáról esett szó. Az elméleti háttér megértéséhez a résztvevők előadást láthattak, hallhattak a fenntarthatóságról, fenntarthatóságra nevelésről. Újabb elméleti rész következett a fenntarthatóságra nevelés gyakorlatáról, a tanulásról szóló pedagógiai irányzatokban rejlő lehetőségekről, a konstruktivista, az élmény- és a projektpedagógia jellemzőiről. A továbbiakban a résztvevők személyes intézményi vagy egyéni tapasztalatai alapján próbáltuk feltérképezni a fenntarthatóságra nevelés gyakorlatát a különböző intézményekben.

A képzési tematika alapján a következőkben a Natura 2000 Hálózat bemutatásáról esett szó egy ppt-előadás keretében. A Natura 2000-es téma lezárásaként páros munkában a résztvevők a képzésen eddig felmerült témák, módszerek segítségével elkezdtek el egy tervezési folyamatot saját iskolai környezetükre, maguk választotta témára, helyszínre vonatkoztatva.

A második napon sajnos az időjárás nem kedvezett a Natura 2000-es programhoz kapcsolódó terepi programnak. Az eredetileg tervezett helyszín helyett csak egy közeli városi parkban végezhették el a különböző játékokat, készíthettek öröm-bánat térképet, illetve végezhettek természetesség mérést Mondok Zsuzsanna (KOKOSZ) segítségével. Ez csalódást okozott a szervezők, illetve a résztvevők körében is, ám az előadó személyisége, szakmai tudása, felkészültsége kárpótlást jelentett mindenki számára.

A soron következő részben az Ökoiskola fogalmának tisztázására, illetve az Ökoiskola címpályázat részét képező kritérium rendszer közös értelmezésére került sor, majd a folytatásban az Ökoiskola munkaterv jellemzőiről, az Ökoiskola munkaterv tartalmáról esett szó a nemzeti alaptanterv tükrében.

A képzés 3. napján vendégelőadó segítségével a saját iskolai munkatervek elemzésével és a továbbfejlődési lehetőségek vizsgálatával folytatódott a program. Páros munkában a saját iskolai munkaterveket elemezték a kiadott szempontok szerint. Timár-Geng Csilla magas szintű szakmai tudásával, színvonalas előadásával járult hozzá a nap sikeréhez.
Ezután egy összegző előadást hallgathattak meg a résztvevők a SWOT analízisről, majd a gyakorlat során a SWOT analízis módszerét alkalmazva elemezték saját munkatervüket. A továbbiakban rátértünk az ökoiskola munkatervek készítésével kapcsolatos ismeretanyag átadására.

A folytatásban kerekasztal beszélgetés keretében arról beszélgettünk a résztvevőkkel, hogy miként gondolják az Ökoiskola cím elnyerése után az iskolai létet. Majd a résztvevők megfogalmazták véleményüket az ökoiskolai program intézményfejlesztő hatásáról. Ezután a résztvevők kitöltötték a megadott táblázatot a hálózatosodás előnyeiről, hátrányairól, majd meghallgatták a hálózattípusokról, a hálózatok működéséről szóló előadást. A továbbiakban egyéni munka során felderítették a saját intézményi partnerkapcsolati hálójukat az előre elkészített táblázat kitöltésével. Végül pedig az ötletroham segítségével összegyűjtötték az ökoiskolák finanszírozási lehetőségeit.

A képzés alatt a résztvevők folyamatosan vezették a reflektív naplót. A napló vezetése segítette őket a tapasztalatik összegyűjtésében és rendszerezésében, egyben lehetővé teszi a megéltek felidézését, az emlékek és a tanulságok felelevenítését.

Az ökoiskolai koordinátor-képzést a résztvevők összességében pozitívan értékelték. A résztvevők számára a képzésen kapott információk újszerűek voltak, a továbbképzésen megszerzett tudást az iskolai gyakorlatban is teljes mértékben hasznosíthatónak találta. A képzésen alkalmazott módszereket megfelelőnek találták a résztvevők. A képzés előírt követelményeit mindenki teljesíthetőnek találta. A képzők munkájával, illetve a képzés szervezettségével is mindenki elégedett volt.

A programot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) Zöld Óvoda-, Ökoiskola programok kiszélesítése c. projektjének keretében végezzük, amelynek megvalósítását a Svájci Szövetségi Tanács Hozzájárulása és a Magyar Állam társfinanszírozása támogatja.