„Pápateszér Község Önkormányzata Képviselő-testülete 47/2023. (VIII.16.) határozatával „Pápateszér Község Díszpolgára” kitüntető címet adományozza NAGY PÉTER helytörténeti-kutató részére a község érdekében végzett kiemelkedő malomkutató tevékenységéért.”- olvasható a szeptember 17.-i, búcsú vasárnapi nagymisét követően, a helyi templomban, a helyiek, a barátok és az ismerősök sokaságának jelenlétében átadott kitüntető oklevélen.

Péter pápateszéri díszpolgársági címe papírforma volt. Erre még a fogadóirodák sem adtak oddsot. De miért nem? Na, erre a válasz megér egy filmet.

Az öreg Bisinger-sétányi mozis lekapcsolja a világítást, a fotelben izguló nézők előtt elindul a film. Képről-képre pörög.

A nyolcvanas évek végéről valók az első kockák. Izgalmas időszakról van szó. A művészemberek egyre bátrabbak, sorra alakulnak a tisztességes civil szervezetek, így a helyi zöldek is, megjelenik a valós mondatokat leíró sajtó. Váratlanul belepottyan a társadalom a sajtószabadságba. Finom tollat forgató újságírók, Gaál Józsi, N.Magyar Tibi, Horváth Sanyi és Nagy Péter veti a betűket. Végre érdemes újságot olvasni.

Mozog körülöttünk a világ is. Pezseg az utca és a füstös - lelkes emberekkel teli - kávéház, jelenesetben az Anna Presszó is. A zsurnaliszták mellett ül Pátkai Tivadar, a költő, Bardócz Barna, az ötvös, néhány győri balettos és néhány zöld figura is, köztük a Reflexet megalapító Bálint Csaba, kinek szavai szerint buzgott bennünk a vágy: - Változtassuk meg a Világot!

Bárki indulhat a választásokon, bárkire lehet szavazni! Azt a mindenét! Bátraké a szűk pátria képviselete. Zöld Péterrel, Kovács Karcsival együtt Nagy Peti is szenátorjelölt a megyében, sőt a régész Figler Bandival szemben a saját településén is. Köztudott, hogy nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel, sőt a helytállás. Ez tökéletesen megvolt. Kalap megemelve.

És a zene. A basszus gitár, a Loyd Egylet, a kétforintos dal és a kórus, a Melodiárium. Innen kezdődik egy új bevágás. Dr. Barsi Ernő, Péter mestere, a térségi népzene gyűjtője, lejegyzője. Itt kezd bizseregni a néprajzkutatás. Már a távolban látszódik Pápateszér. Már érződik, hogy lesz itt a „Hej Dunáról fúj a szél” nyolcas kánonban.

Addig még van a Vasutas, az a művelődési ház, ahol a szabad hírek, bár lerövidítve, de íródnak. Fülöp Peti, Kiss Géza, Vass Gergő a társ a billentyűzet mellett. De már a tőszomszédságban van a Reflex Környezetvédő Egyesület. Az országosan elismert, bakonyi zsúpfedeles, vályogfalú vityillóval és tiszta forrással rendelkező győri Reflex.

Péter már nemcsak tagként, de állandó munkatársként is az egyesülethez köti sorsát. Halmozódnak a pályázatok, köztük számos nemzetközi. Amerikai barátunkkal, Farkas Andorral küzdik meg ezeket a nyelvi kihívásokkal teletömött projekteket.

Alapító tagja a Bakonyvasút Szövetségnek, a hazánk legszebb magasvezetésű vasútvonal megmentésének, és aktív részese lesz a Reflexes alapítvány munkájának, a Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítványnak. Napjainkban ő az elnöke.

Eddig volt a bevezetés, most jön a tárgyalás. Belép a képbe Szűcs Gabi, aki egy Tanítóképzős kislány dolgozatát teszi Péter elé: - „A pápateszéri vízimalmok története”. Húha! Indul az elkötelezettség, indul a szerelem. Ő, aki baráti kapcsolatban áll a néprajzos Barsi Ernő bácsival, a régész Figler Bandival belevágja fejszéjét a patakmalmok történetének feltárásába. Irtózatosan nagy munka: - megkeresni a még élő malomkutatókat, tanácsokat kérni, tanulni, majd napokat, heteket tölteni levél-, terv-, térkép- és irattárakban. Kigyűjtve mindent a huszonöt malom történetéről. És a létrehozott horribilis méretű adatbázist feldolgozni - dr. Hajósy Adrienne segítségével - szerkesztve, kiadványok sokaságában a közzé, mindenkiévé tenni. Félelmetesen nagy munka. És a papír mellett számtalan program (malom fesztivál, malomtúra képzés, malom feltáró tábor, élménybeszámoló, vándorkiállítás, hazai és nemzetközi malomfalvakkal való kapcsolatfelvétel) megszervezését, főszereplői képviseletét felvállalja. A falu értékeinek, így a malmoknak, molnár családjainak közösségi képviseletét vezeti. A fáradhatatlan mozisból sok terhet lelkesen hordó, vállaló, liszteszsákokat vállra vevő molnárember lett. A már nem, vagy csak alig létező pápateszéri malmok gondozója. Újraélesztője.

Amikor a ’90-es évek legelején a Reflex a farkashegyi házhoz és telekhez helyezte bakonyi bázisát, akkor a helyiek - idegenektől, afféle győri migránsoktól tartva - nem örültek nekünk. Erre még rátett egy-két nyári gyerektáboros kislegény rosszalkodása is. Kevesen szerették a reflexeseket Pápateszéren. Ez még a Péter által kezdeményezett, Ráday Mihály „Unokáink sem fogják látni” műemlékvédelmi műsorának felvételekor is ráköszönt a stábra. Aztán lassan-lassan kezdett változni minden. Nagy Péternek köszönhetően léptek fel Pápateszéren Kossuth díjas népzenészek. Sebő Ferenc, Halmos Béla, Kátay Zoltán. Nemcsak a falu vezetése, értelmiségi lakói, de az egyszerű, eddig idegenkedő emberek is látva a közösségépítésbe és kutatómunkába fektetett szorgalmat és hogy valóban egyedi értékkel rendelkeznek, megváltozott. Péter áldozatos munkájától ráébredtek a helyiek, hogy ismert lett a falu. Büszke lett a község népe. Már nemcsak a falura, nemcsak a vízimalmokra, de Péterre is és a Reflexre is.

A Győrhöz és Pápateszérhez köthető Reflex Egyesület immáron elmondhatja, hogy mindkét településen van díszpolgára. Nagyszerű érzés ez mindannyiunknak. Péternek szívből gratulálunk, s ahogy a polgármester úr mondta: - Nagyon jó egészséget és további sok sikeres kutatómunkát kívánunk Péter!

Hála Istennek és Péternek már tudjuk, hogy tervek, sőt ígéretek is vannak. A film forog tovább, a vetítőgép berreg. Bízhatunk a hasonlóan jó folytatásban.

Fehér Mária címzetes főjegyző, Horváth József alpolgármester, Nagy Péter díszpolgár és Völfinger Béla polgármester